Bár a legtöbben ezt csak a saját bőrükön tapasztalják meg, bizony örök érvényű igazság, hogy dolgozni is meg kell tanulni. Itt most nem arra a részére gondolunk, hogy el kell sajátítani a felelősségvállalást, vagy épp az önálló döntéshozatalt, netán hogy a munkaidőnkkel a feletteseink rendelkeznek.
Megtanulni dolgozni a saját szemszögünkből sokkal inkább azt jelenti, hogy meghúzzuk azokat a határokat, amelyek egy egészséges munkakörnyezethez szükségesek. Ez nagyon sokféle lehet, kezdve azzal, hogy mennyire barátkozunk a kollégákkal, egészen odáig, hogy milyen belső szabályokat vagyunk képesek elfogadni úgy, hogy az nem megy az önbecsülésünk rovására. Ahogy a bevezetőben is írtuk, ezeket általában csak menet közben tanuljuk meg, így az első – egy-két – munkahelyünk a tapasztalatszerzésről is szól. Ez a folyamat teljes egészében nem megkerülhető, ám pár tippet mindenképpen érdemes észben tartani.
Ezek közül a legfontosabb pedig a már említett határok meghúzása. Sokan túlságosan is nagy kezdeti lelkesedéssel vágnak bele a munka világába, azt gondolván, hogy az igyekezet és a maximális odaadás majd plusz pont lesz a vezetőségnél, és így a megbecsülésen túl gyors előléptetés is vár, ám az esetek döntő többségében egy cégnél nem egészen így mennek a dolgok. Nyilvánvalóan sokkal jobb, ha odatesszük magunkat és a lehető legtöbbet kihozzuk a munkaidőből, ám arra nagyon érdemes odafigyelni, hogy amennyiben ez a lelkesedés túlmegy egy határon, és minden plusz feladatot, túlórát elvállalunk már az első hónapokban, akkor annak jó eséllyel nem villámgyors előléptetés lesz a vége, hanem az, hogy ezt a munkamennyiséget tekintik alapnak velünk kapcsolatba. Azaz villámgyorsan megszokottá válik, hogy ha hétvégén is be kell menni, mert beesett egy új projekt, akkor nekünk szólnak, ha túlórázni kell, akkor ránk esik majd a választás, és ha valakinek a szabadságát vissza kell mondani, mert épp kevés az ember, akkor mi leszünk az első számú jelölt. Idővel aztán rádöbbenünk, hogy erről az állapotról elsősorban mi magunk tehetünk, ahogy arra is, hogy tenni már késő ellene, így továbbállunk és a következő munkahelyünkön már óvatosabbak leszünk. Mindig húzzuk meg a határokat és minden túlórát, plusz feladatot, otthoni munkavégzést pontosan számoljunk el, így nem esünk a bármikor ugrasztható, ingyen munkaerő csapdájába.