A Svéd Királyi Tudományos Akadémia úgy döntött, hogy a kémia Nobel-díját 2020-ban Emmanuelle Charpentier, a kórokozók tudományáért felelős egysége kapja, és Jennifer A. Doudna, a genom szerkesztésére kifejlesztett módszeréért.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna felfedezték a géntechnológia egyik legélesebb eszközét: a CRISPR / Cas9 genetikai ollót. Ezek felhasználásával a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. Ez a technológia forradalmi hatást gyakorolt az élettudományokra, hozzájárul az új rákterápiákhoz, és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításának álmát. A kutatóknak módosítaniuk kell a sejtekben található géneket, ha meg akarják tudni az élet belső működését. Ez régen időigényes, nehéz és néha lehetetlen munka volt. A CRISPR/Cas9 genetikai ollóval néhány hét leforgása alatt lehetőség van az élet kódjának megváltoztatására.
„Óriási erő rejlik ebben a genetikai eszközben, amely mindannyiunkat érint. Ez nemcsak forradalmasította az alaptudományt, hanem innovatív dolgokat is eredményezett, és úttörő új orvosi kezelésekhez vezet” – mondja Claes Gustafsson, a Nobel Bizottság elnöke a kémiai ágon. Mint a tudományban oly gyakran, e genetikai olló felfedezése váratlan volt. Emmanuelle Charpentier a Streptococcus pyogenes, az emberiséget leginkább károsító baktériumok egyikének vizsgálata során felfedezett egy korábban ismeretlen molekulát, a tracrRNS-t. Munkája azt mutatta, hogy a tracrRNS a baktériumok ősi immunrendszerének, a CRISPR/Cas része, amely a vírusokat hatástalanítja a DNS-ek hasításával. Charpentier 2011-ben tette közzé felfedezését. Ugyanebben az évben együttműködést kezdeményezett Jennifer Doudnával, aki tapasztalt az RNS-t ismeretében, hiszen biokémikus. Együtt sikerült újratermelniük a baktériumok genetikai ollóját egy kémcsőben.