A tudósok új módszert mutattak be a sejtek pontos megcélzására azáltal, hogy megkülönböztetik őket a szomszédos sejtektől, amelyek meglehetősen hasonlóak egymáshoz.
Még a rákos sejtek is csak néhány finom módon különböznek az egészséges szomszédjaiktól. A rák és sok más betegség kezelésének központi kihívása az, hogy képesek legyenek a megfelelő sejtek felismerésére, miközben megkímélik az összes többit. „Megpróbáltuk megoldani az orvostudomány egyik kulcsfontosságú problémáját, azaz, hogy hogyan lehet specifikus sejteket megcélozni egy komplex környezetben.” – mondta Marc Lajoie, a tanulmány vezető szerzője és a közelmúltbeli posztdoktori tudósító az UW Medicine Protein Design Intézetében. „Sajnos a legtöbb sejtnek nincs egyetlen felszíni markere, amely csak rájuk jellemző. Tehát a sejtek célzásának javítása érdekében létrehoztunk egy módot, amely során szinte bármilyen biológiai funkciót bármely sejtre irányítani tudunk, a sejtfelszíni markerek kombinációjának átvitele után.”
Az általuk létrehozott eszközt Co-LOCKR-nek, vagy kolokalizációtól függő reteszelő ortogonális ketrecnek hívják. Több szintetikus fehérjéből áll, amelyek szétválasztva semmit sem okoznak. De, amikor a darabok egy célzott sejt felületén találkoznak, megváltozik az alakjuk, aktiválva ezzel egyfajta molekuláris jeladókat. Ezeknek a jeleknek a jelenléte a sejtfelületen egy előre meghatározott biológiai aktivitást produkál és egy adott, célzott sejthez vezethet. A kutatók kimutatták, hogy a Co-LOCKR összpontosíthatja a CAR T-sejtek sejtölő tevékenységét. A laboratóriumban összekeverték a Co-LOCKR fehérjéket, a CAR T-sejteket és a potenciális célsejteket. Némelyiküknek csak egy jelölője volt, másoknak kettő vagy három. A T-sejtek csak az előre meghatározott marker kombinációval rendelkező sejteket pusztították el. Ha egy sejtnek volt egy előre meghatározott „egészséges markere”, akkor a sejt megkímélte azt.