Napjainkban rengetegen félnek a magánytól és akkor sem lépnek ki egy kapcsolatból, amikor érzik, hogy valójában ez nagyon nem az, aminek kellene, hogy legyen.
Viszont, olyanok is vannak, akik nem ismerik fel azokat a jeleket, melyek arra utalhatnak, hogy valami nem jól működik a kapcsolatukban. Ha már túl vagyunk az ötödik, hatodik, vagy tízedik esélyen, akkor többet ér beismerni, hogy valójában semmi értelme nincs annak, hogy abban a kapcsolatban maradjunk. Feleslegesebb újabbnál újabb köröket tenni egy olyan kapcsolatban, amely már rég kifújt. A modernkor következménye a gyakori válás, mondják sokan. Hiszen a nagyanyáink, vagy a szüleink még abban a hittben nevelkedtek, hogy ami elromlott azt nem kell eldobni, hanem meg kell javítani. Ez vagy sikerült vagy nem. És olyan esetekről is hallhattunk, hogy egész életében egy rosszul működő kapcsolatban élt. Viszont mi most arra keressük a választ, hogy honnan ismerhetjük fel, ha ténylegesen vége és jobb ha kihátrálunk belőle.
Az első és leggyakoribb hiba, amikor már önmagunknak is hazudunk, azzal kapcsolatban, hogy minden rendben van, vagy majd rendben lesz. A félelem nagyúr, de az nem ok arra, hogy ne merjünk váltani. Az is egy nagyon intő példa lehet, amikor szívesebben vagyunk egyedül, mint kettesben. Vagy, ha várjuk a több napos céges utakat, csak, hogy ne kelljen minden nap haza menni. És valójában itt kell arra rádöbbennünk, hogy ki elől menekülünk? Az is nagyon rossz helyzet, amikor a szerelem átmegy testvéri szereteté, vagy ha sosem volt szerelem, csak egy bizony szerelem. Akkor arról is érdemes tudni, hogy ez sem az, amire szükségünk lehet. A legfontosabb, hogy elhitessük magunkkal azt, hogy igen is van valahol egy társ, aki csak ránk vár, és igen is jobbat érdemlünk a jelenleginél.