A vérszegénység a legtöbb embernél lassan és lappangva alakul ki. Ráadásul elsőre nem is okozz, olyan tüneteket, melyből arra következtethetnénk, hogy bármilyen komolyabb problémával állunk szemben.
A vér oxigénszállító sejtje nem más, mint a vörösvérsejt. A vérben található oxigénmegkötéséért a sejt felszínén található fehérje, vagyis a hemoglobin a felelős. Amennyiben a vörösvérsejtek vagyis a hemoglobinok számra egy bizonyos színt alá csökken, akkor beszélhetünk vérszegénységről. Milyen tünetek esetén kezdjük el kételkedni abban, hogy vajon minden rendben van-e az egészségünkkel? A betegnek nagyon nehéz észrevenni, hogy valami nincs rendben az egészségével, hiszen lassan alakul ki és különösebb tünetek nélkül. A tünetek és azok típusa nagyban függ attól, hogy a vérszegénység milyen sebességgel alakul ki a betegnél. Idősebb korban a különböző szervek oxigénhiánya léphet fel, amely különféle zavarokat okozhat a szervezetben. Ilyen lehet, ha az agy vagy a szív vérellátása akadozik. Az egyik leggyakoribb tüneteként a bőr, illetve a kötőhártya elhalványodása vagy annak sápadtsága jelentheti.
Továbbá a klasszikus tünetek közzé sorolható még a fáradékonyság, fázékonyság, gyengeség és a csökkent teljesítőképesség és az ingerlékenység is. Továbbá intő jel lehet még a koncentrálóképesség romlása, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás és ájulás érzet is jelentkezhet. Továbbá még azt is meg kell említeni, hogy néha fájdalmasan berepedezik a szájzúg, és nehezen gyógyuló seb alakul ki. Intő jel lehet még a hajhullás és a száraz viszkető bőr is. A vérszegénység kialakulásának a leggyakoribb oka a vashiány. De okozhatja még a B12 vitamin hiánya, vagy éppen a folsav hiánya is. A tünetek észlelésekor érdemes teljes vérképvizsgára ellátogatni.