Mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy a vakond védett állat, így csakis humánus módon történhet az elriasztásuk. A vakond kettős megítéléssel rendelkezik, hiszen számos kártevőt elfogyaszt, így rendkívül hasznos munkát végez, ellenben az étlapján előkelő helyet foglalnak el a roppant hasznos giliszták is, ráadásul a kertekben és a pázsitikon éktelenkedő túrások is az ő számlájára írhatók.
A kerttulajdonosok számára olyan megoldásra van szükség, amely humánus módon képes elriasztani ezeket a hívatlan vendégeket. Alapvetően többféle megoldás létezik, de ezek hatékonysága is eltérő lehet. A legegyszerűbb mechanikus védelmet az ügynevezett vakondháló jelenti, amelyet lehetőség szerint a kertrendezés előtt ásunk le a földbe. A háló hosszú évekre megoldhatja a gondot, noha a leásása elég komoly feladatot jelent. Fontos, hogy legalább 20-25 centiméter mélyen áthatolhatatlan védelmet biztosítson a vakondok ellen. Ha nem ássunk elég mélyre, a vakond utat találhat a háló alatt. Ritka esetekben előfordulhat, hogy a kis állat átmászik a háló felett, de ez egyáltalán nem jellemző. Ha ez megtörténik, az esetben sajnos rabul ejtjük és a riasztás is hatástalan marad, hiszen nem tud távozni a kertünkből.
A vakondriasztás hatékony módjai lehetnek a különböző rezgéseket keltő berendezések, illetve vegyi anyagokat árasztó szerek. Ezek használata általában gyors megoldást eredményez, de nagyobb terület esetén költségesnek mondható, illetve több felszerelésre és szerre lehet szükség. Mindezek mellett léteznek úgynevezett vakondcsapdák, amelyek segítségével sérülésmentesen fogságba ejthetjük az állatokat. A sértetlen vakondokat egy távolabbi helyen érdemes szabadon ereszteni, hiszen a szomszédos telkekről garantáltan visszatalálnak oda, ahol egyszer már jobb életteret fedeztek fel maguknak.