Szinte nincs olyan ember a Földön, akit ne csípett volna meg már életében szúnyog és mindenki tudja, hogy mennyire zavaró amikor arra ébredünk, hogy viszket a csípés.
A szúnyogcsípés egy kellemetlen és bosszantó dolog, arról nem is beszélve, hogy több betegség is terjed általuk. A szúnyogokról tudni kell, hogy általában hajnalban vagy alkonyatkor csípnek, mert ilyenkor a legaktívabbak. Hazánkban sajnos egyre több az allergiás megbetegedés és a pollenallergiás tünetek mellett bizony a rovarcsípések is okozhatnak kellemetlenségeket. A viszkető, kínzó csípésekért a nőstény szúnyogok a felelősek, melyek a peterakáshoz szükséges fehérjéhez az emberi, valamint melegvérű állatok véréből jutnak hozzá. A szúrás során a szúnyog szájszervét az áldozat bőrébe mélyeszti és ekkor véralvadásgátló anyagot fecskendez a bőrbe, melyre a szervezet érzékenyen reagál. A szúnyog tulajdonképpen már önmagában allergiás reakciót vált ki, azonban sokat számít, hogy ez a reakció milyen mértékű. A szúnyogcsípés allergia bizony nagyon kellemetlen és nem múlik el egykönnyen.
A szúnyogcsípés-allergia tünetei közé tartozik a viszkető, vörös folt a bőr felületén, a kiterjedt duzzanat a csípés körül, a napokon át megmaradó, szűnni nem akaró vöröslő folt a bőrön. Ritkán, de mégis előfordul, hogy láz követi a gyulladásos folyamatot. Tényként elmondható, hogy a szúnyogcsípés-allergia leginkább gyermekeknél fordul elő és felnőttkorra szinte mindig megszűnik. Ennek az az oka, hogy az évek során ismétlődő csípések, tulajdonképpen egyfajta oltásként hatnak, melynek köszönhetően az immunrendszer megtanulja, hogy hogyan kell reagálnia a csípésre. A viszketésre is immunis lehet az ember, és ezt egy amerikai tudós bizonyította be egy saját magán végzett kísérlettel. Tíz év alatt évi 15 ezer szúnyogcsípés árán elérte, hogy teljesen immunissá vált a csípésre.