A területet a DGT a székesegyházi uradalomtól bérelte ugyan, de a létesítmények saját tulajdonát képezték. Egyik fő szállítóaknája a Szent István akna. Az aknához kapcsolódott az irodaház a felolvasóval, a lámpakamrával, a tiszti-altiszti-legénységi fürdővel, az anagraktárral, a vendégszobákkal, a központi bányamentő állomással. A kompresszorház magában foglalta az elektromos energia fogadására szolgáló kapcsoló- és transzformátorhelyiségeket.
A fűtés és melegvíz-szolgáltatás érdekében saját kazántelepet üzemeltettek. A termelt szén a gépesített rakodóról adhéziós lejtős láncpályán keresztül jutott a másik termelő akna, a Ferenc József akna területén épített vasbeton bunkerrendszerbe, onnan a normál nyomtávú villamosított vasúton Újhegyre. E vasúton szállították vissza a két termelő akna részére a bányafát, és az egyéb biztosítóanyagokat, gépeket, alkatrészeket a völgyben telepített alsó fatérre. Ugyancsak a Ferenc József aknai anyagtároló térre került a Fhommen-aknára kötélpályán átszállítható fa és egyéb anyag. Szent István akna csak átmeneti tartalék fateret tartott fenn. Az üzemi karbantartási munkák ellátására azonban jól felszerelt műhelyekkel (lakatos, gépjavító, villamos, asztalos, ács) rendelkezett.
A Szent István akna szellőztető aknái: a nyugati mezőben kihúzó a György-akna, a keleti mezőben Rücker-akna. Utóbbi Bányaudvarához kapcsolódott a vasasi Thommen-aknák termelvényét szállító függőkötél pálya leadóállomása, és áttöltőrendszere is, amely a Szabolcs-tárói keskeny nyomtávú villamos vasúton közlekedő szerelvények csilléibetöltötte a szenet. A tárón keresztül a Ferenc József akna területén kialakított bunkerrendszerbe került tehát a vasasi szén is. A táró a szabolcsi, a kötélpálya már a vasasi bányakerület kezelésében volt. Rücker-aknán működött a régi Genrik-táróból kitermelt márgát feldolgozó kőpormalom, amely a DGT üzemeit a biztonsági célokat szolgáló kőporral ellátta (a Henrik-tárót a szabolcsi kerület kezelte).
A kerület másik széntermelő egysége a Ferenc József akna, melynek szellőztető aknája a Lapos-akna. Ez fával ácsolt, 6 m2 szelvényű lejtős akna volt. Az üzemhez kapcsolódó létesítmények: az irodaház, felolvasó, tiszti-altiszti-legénységi fürdő, lámpakamra, műhelyek, áramátalakító, transzformátor- és kapcsolóház, mozdonyszín, raktár, fafeldolgozó műhelyek.A koncentráció és rekonstrukció olyan korszerű volt, hogy a Ferenc József aknát 1965-ben, a György-aknát néhány évvel később, a Rücker-aknát csak 1992-ben hagyták fel, az István-aknára 1993-ban került sor.