A napozás káros hatásait mindannyian ismerjük; ha meleg van és erősen süt a nap, szinte percek alatt leéghetünk. A gyakori, illetve súlyos leégés pedig növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.
A napelem használata tehát mindenképpen ajánlott, sőt kötelezőnek nevezhető. Az UV sugárzás értékei a napos nyári időszakokban olyan szintet érnek el, ami már rövid tartózkodás esetén is egészségügyi károsodással járhat. Az árnyékmentes helyeken eltöltött idő szinte elképzelhetetlen megfelelő védelem nélkül.
A napozókrémek, naptejek és napolajok általában megfelelő védelmet biztosítanak a leégés ellen, ám ezekkel szemben nagyon sokan ellenérzést táplálnak; való igaz, hogy a napkrémet tartalmaznak olyan vegyi anyagokat, amelyek bőrbe történő beszívódása nem kívánatos. Noha a csomagoláson szinte minden esetben láthatjuk az összetevők listáját, ez laikusként nem szolgál túl sok információval számunkra. A dolog pikantériája, hogy a napkrémben található ártalmasnak minősíthető anyagok legtöbbször nem a napsugárzás, illetve az UV sugarak elleni védelem miatt kerülnek a készítménybe, hanem színezőanyagként, illatszerként, állományjavítóként vagy tartósítószerként. A különböző üzletekben találhatunk „bio” napkrémet is, de ezek ára rendszerint sokkal magasabb, mint a hagyományos társaiké.
Szerencsére mi magunk is készíthetünk megfelelő minőségű és vegyszerektől mentes napkrémet. Nincs másra szükségünk, mint egy rész sheavajra, egy rész kakaóvajra, két rész méhviaszra, két rész kókuszolajra és egy rész cink-oxidra. Az elkészítése relatív egyszerű: gőz fölött meg kell olvasztanunk a sheavajat, a méhviaszt és a kakaóvajat, majd a gőzről levéve adagoljuk hozzá a kókuszolajat és a cink-oxidot. A készítmény állagát elsősorban a méhviasz határozza meg, így annak mennyiségével változtathatunk az állagán. A végeredmény hozzávetőlegesen 15 faktoros napkrém lesz.