Nagyon sok ember esik át manapság kisebb-nagyobb műtéteken. Hogyha valakit megműtenek, akkor az a legtöbb esetben azzal jár együtt, hogy vágást ejtenek a bőre felületén, hogy hozzáférjenek ahhoz a belső részhez, amelyet műteni kell.
Ez természetesen azzal jár együtt, hogy össze is varrják a heget. Léteznek olyan műtéti cérnák, amelyek maguktól felszívódnak, valamint olyanok is, amelyeket utólag kell eltávolítani. A műtét utáni szálak kiszedése szükséges lehet abban az esetben, amikor az a cérna, amelyet a varráshoz használnak, nem felszívódó. Bár első hangzásra egy kicsit elmaradottan hangozhat ez a megoldás a másik helyett, azonban sokszor sokkal biztonságosabb, hiszen így legalább tisztábban látszik, hogy utólag melyik szálaktól kell megszabadulni majd a műtét után. Nagyon gyakran előfordul ugyanis az, hogy a maguktól feloldó szálak nem mindig oldódnak fel úgy, ahogy kellene. Ez főleg abban az esetben van így, amikor a varrás utáni bogot kell eltávolítani a cérna végéről, ugyanis ez sosem oldódik fel magától. Ezzel együtt pedig nem kevésszer szálak is maradnak, amelyek a boggal együtt jönnek ki, mert nem oldódtak fel rendesen.
Ezt sajnos lehetetlen előre kiszámolni, viszont mindenképpen megéri, hogyha figyelemmel követjük, hogy később majd ne legyen bajunk vele. Hogyha a szálak eltávolítására kerül a sor, akkor mindenképpen jól meg kell fontolni, hogy kivel is végeztetjük azt, főleg akkor, hogyha kényesebb helyről van szó. Erre a tevékenységre általában két-három héttel a műtét elvégzése után kerül sor. Legtöbbször a háziorvosnak kell kiszednie, viszont vannak olyan emberek, akik jobb szeretik maguktól megoldani az ilyeneket. A lényeg, hogy soha ne hagyjuk három hétnél tovább bent a szálakat, mert a heg így könnyedén elfertőződhet.