Az évben kétszer állítjuk át az óráinkat: egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Ilyenkor pedig az embernek minden baja van. Na és persze az átállítás első napjaiban sokszor azt sem tudja, hogy mennyi az idő. Na de miért van szükség minderre? Valóban fontos, hogy évente két alkalommal is felborítsuk a biológiai óránkat?
Elsősorban is fontos leszögezni, hogy az eredeti időszámításunk a téli időszámítás. Tehát, amikor október utolsó vasárnapjának az éjszakán egy órával visszahajtjuk az óráinkat, akkor valójában visszaállítjuk őket az eredeti állásukba. A nyári időszámítás az az időszámítás, amelyet mesterségesen generált az ember. Először 1916-ban alkalmazták a nyári időszámítást. Ekkor a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be azzal a céllal, ahogy üzemanyagot spóroljanak háborús célokra. És ezt követően még egészen hosszú ideig más országok is háborús célokra való spórolás esetén alkalmazta a nyári időszámítást. Majd 1966 és 1981 között nagyon sok európai ország bevezette az energiamegtakarítás miatt. Ez ugyanis a nyári időszámítás lényege, hiszen általa elvileg egy kisebb magyarországi település éves áramfogyasztása is megspórolható. Illetve sokan előnynek tartják, hogy tovább van világos, tehát a munka után hazaérők is még számottevő időt tölthetnek odakint. Ez pedig az egészségre is jótékony hatással van. Hiszen több D-vitamint termel a szervezet, az ember többet bír sportolni a természetben, és a környezetszennyezés is csökken az energiahasználat csökkenésével egyetemben.
Mindettől függetlenül természetesen sok ellenzője is akad az óraátállításnak. Sokan hátrányokat emlegetnek, melyek egyébként megkérdőjelezhetőek. Az azonban biztos, hogy egy embernek sem kellemes a nyári és téli időszámítás váltakozása, hiszen ilyenkor nem csak az órákat kell átállítanunk, hanem saját magunkat is.