Elveszteni valakit rendkívül fájdalmas dolog, hisz mindenki pótolhatatlan. Szeretteink hiánya bizony örök nyomot hagy bennünk. A fájdalom idővel ugyan múlik, de sosem szűnik meg teljesen. Az élet folyamatos körforgásban van, sajnos az élet része a születés mellett a halál is.
Ismerősünk, szeretteink halála esetén a temetésen való jelenlét mellett illik virágot vinni vagy részvétet nyilvánítani egy gyász képeslappal. Ne zaklassuk ilyenkor ismerősünket, fejezzük ki részvétünket pár szóval, de csak akkor erőltessük a beszélgetést, ha kifejezetten az illető kívánja. Ilyenkor ugyanis az emberek általában magányra vágynak, gyászolni akarnak. Sokan sokféleképpen reagálnak szeretteik elvesztésére, amennyiben az illető súlyos depressziós állapotba kerül, mindenképpen ajánlott szakember felkeresése. Egy pszichológus, beszélgetéssel esetleg nyugtatók adásával tudja csillapítani a felfokozott idegállapotot. Minél fiatalabb valaki, annál fájdalmasabb az elvesztése.
Különösen szívbemarkoló, ha egy szülő veszíti el saját gyermekét, nincs ugyanis annál rosszabb, ha egy szülő látja meghalni szeretett gyermekét. Ha valaki a házastársát veszíti el, a továbblépés főleg idősebb korban már szinte lehetetlen, ekkor az illetőnek özvegyen kell leélnie az életéből még hátralévő éveket. Segítsük barátunkat, ha tragédia éri, tartsuk benne a lelket, akár a temetés megszervezésében is segítséget nyújthatunk. Megjelentethetünk újságokban is részvétnyilvánítást vagy a közösségi portálokon is kifejezhetjük együttérzésünket.