A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszak, egyrészt vallási vonatkozású, de másrészt télbúcsúztató is. Az ősi hiedelmek és babonák szerint, a tél utolsó napjaiban, a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Mindenképp zajos és vidám mulatság a világ minden pontján ez az ünnep, jellemző, hogy feltűnő vagy ijesztő maszkok a jelképei.
A németek a farsangi időszak utolsó keddjén rendezik, az úgynevezett bolondok keddjét. Természetesen ott sem hiányoznak a maszkok és a vidámság az ünneplésből. Ausztriában van olyan város, ahol farsang szombatján az egész város jelmezbe öltözik és maszkokat ölt. Franciaországban a nizzai és a párizsi karnevál a legjelentősebb esemény, több millió látogatót vonzva. A görögök legnagyobb karneválja a Patras, amely egy három napos ünnepség. Ilyenkor koncertek, jelmezes felvonulások, szórakoztató programok várják az embereket. A farsangi karneváli szezonban az emberek maskarákba bújnak, és részt vesznek az általános mulatozásban. A hollandoknál ilyenkor a hering evés és a farmer esküvő a jellemző. Az olasz karneválok mindenki előtt ismertek. A Viareggio-i karnevál például egy hónapig tart. Angliában inkább a bűnbánatról szól az időszak. Ma már a húshagyókeddet Palacsinta Napként ünneplik.
Oroszországban, a nagyböjt előtti utolsó héten ünnepelnek. Az úgynevezett Maslenitsa-n szintén szerepet kapnak a maskarák, a hógolyó csata, a lovász túra. Az Egyesült Államokban először csak az öböl részein ünnepelték a Mardi Gras-t de ma már az egész országban karneváloznak. Több nagy városban parádés felvonulásokat tartanak. Japánban, Tokióban rendeznek híres karnevált, ezeken érződik a brazil hatás. Indiában Goa államban ünnepelik a legnagyobb karnevált. Az ünnepség három nap és három éjjel tart, óriási parádékkal, bálokkal, sok zenével, szín kavalkáddal.