A magyar nyelvben rengeteg szó létezik, a szavak etimológiája, eredete és jelentése szintén változatos és mégis hasonló. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. A legnagyobb finnugor nyelvről van szó, melynek legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv. A magyar szókincs egy része finnugor eredetű. Ilyen például az anya szó is, amelyről azonban nem állapítható meg száz százalékosan, hogy honnan is ered.
Az anya, a nőnemű szülő, az utód szülőpárjának biológiai és/vagy szociális, jogi női tagja. Az anyának különféle társadalmi, vallási, kulturális, jogi, genealógiai szerepe létezik. Vna például édesanya, mostohaanya, béranya, biológiai anya stb. Hogyha biológiai értelemben vesszük, akkor a gyermekek világra hozója, génállományuk felének átadója. Jogi értelemben pedig az a biológiai vagy a családba házasság útján bekerülő nőnemű szülő, aki nagykorúságukig a gyermekeket az apával közösen neveli és testi-lelki egészségükért felelősséggel tartozik. Az anya szóról természetesen mindenkinek először a saját anyja jut eszébe, vagy az, hogy ő is anya szerepet tölt be. Az anya szóhoz a legtöbben pozitív gondolatokat, érzéseket, emlékeket társítanak és mondhatni boldogan gondolnak rájuk.
A szó etimológiáját tekintve ősi örökség a finnugor korból származik, ugyanakkor az is lehetséges, hogy a szó átvétel egy ótörök nyelvből (ana). Az sem zárható ki, hogy a finnugor és az ótörök eredetű szavak keveredtek egymással, ahogy az udmurtban is. Láthatjuk tehát, hogy az anya szó etimológiája, eredete még nem teljesen tisztázott, ezért nem jelenthető ki, hogy valójában melyik nyelvcsaládból származik. Az anya szóból rengeteg más szavunk is származik, mint például az anyaállam, anyacsászárnő, anyaegyesület, anyacsavar, anyaország, anyatárs, anyatej, anyaszentegyház stb.