Az emberi agyban körülbelül annyi neuron található, mint a glia sejtekben. Ezeket négy fő csoportra osztják: a mikroglia, az asztrociták, az NG2 gliasejtek és az oligodendrociták.
Az oligodendrocyták elsősorban egyfajta sejtes szigetelőszalagként működnek: hosszú indákat képeznek, amelyek nagyrészt zsírszerű anyagokból állnak, és nem vezetnek áramot. Ezek körbefonják az axonokat, amelyek azok a meghosszabbítások, amelyeken keresztül az idegsejtek elküldik elektromos impulzusukat. Ez megakadályozza a rövidzárlatot és felgyorsítja a jel továbbítását. Az asztrociták viszont energiával látják el az idegsejteket: függelékeik révén érintkezésbe kerülnek az erekkel és felszívják ezekből a glükózt. Ezután két neuron, a szinapszisok közötti interfészekre szállítják. Előtte részben átalakítják a cukrot más energiadús molekulákká. „Most megmutattuk, hogy az oligodendrocyták fontos szerepet játszanak e vegyületek eloszlásában” – magyarázza Christian Steinhäuser, a Bonni Egyetem (Németország) Celluláris Idegtudományi Intézetének munkatársa.
„Ez nyilvánvalóan különösen igaz egy adott agyi régióban, a thalamusban.” A thalamust a „tudat kapujának” is nevezik. Az érzékszervi jelek a fülből, a szemből és a bőrből származnak. Ezután továbbítja őket az agykéreg megfelelő felelős központjaihoz. Csak ezután tudatosul bennünk ez az információ, például egy hangszer hangja. Régóta ismert, hogy az asztrociták szoros kapcsolatokat alakíthatnak ki: alagútszerű összekapcsolás útján sejtközi hálózatokat építenek. A molekulák ezen „réscsomópontokon” keresztül vándorolhatnak egyik sejtből a másikba. Néhány évvel ezelőtt Steinhäuser és munkatársai be tudták mutatni, hogy a thalamusban ezekben a hálózatokban is vannak oligodendrociták, körülbelül annyi van belőlük, mint az asztrocitákból.