Egy új, gyakorlatban is kipróbált módszer, a 3-D halászat nem csak az élelmezési válságot oldhatja meg, de a globális felmelegedést is megfékezheti, és válasz lehet az energiaválságra is. Több ezer milliárdos üzletről van szó, amit az amerikai haditengerészet is kutat.
Két magyarországnyi területen
A Wall Street Journal is beszámolt arról az új innovatív halászati eljárásról, amely akár az emberiség élelmezési gondjait is megoldhatja. A 3-D halászat nevű új eljárás lényege, hogy hatalmas köteleket süllyesztenek az óceán vízébe, egy méter mélységben.
A tengerben lévő, de elegendő napfényt kapó köteleken hamar megtelepszik a tengeri hínár és moszat, ezeken pedig a kagylók és az osztriga. A tengeri mező mélyében pedig továbbra is lehetséges a halászat.
A 3-D halászat eredményei megdöbbentőek. Egy 300 méteres területen 60 ezer tonna moszat, és 25 tonna kagyló valamint hínár termelhető le. A becslések szerint két magyarországnyi terület elegendő lenne az emberiség teljes fehérjeszükségletének biztosítására – írja a malagarden.hu
Ezermilliárdos üzlet
„Őrültnek tartottak. Ki fizetne a hínárért?” – idézte halásztársai véleményét a projekt megalkotója Bren Smith. Pedig nem kis piacról van szó, csak a tengeri hínár éves forgalma meghaladja az 1500 milliárd forintot. A hínárt nem csak étkezési célokra, hanem természetes talajjavítónak is használják.
A tengeri moszat élelmezési célú hasznosítását a Stamford Egyetemen már két évtizede kutatják és sikerült egy különleges cukor-moszat nemesítése, amely megnyithatja az utat a széles körű felhasználás előtt is.
Tele C-vitaminnal és Omega-3 zsírsavval
Ráadásul a tengeri hínár rendkívül egészséges is. A kutatások szerint több C-vitamint tartalmaz, mint a narancslé, több kalcium van benne, mint a tejben, és több fehérje, mint a szójában. Sőt, a tengeri hínár telítve van Omega-3 zsírsavval is. A hínár ma már Manhattantől kezdve New Orleansig egyre több étterem étlapján tűnik fel.
A moszat menti meg a civilizációt?
A 3-D halászat ráadásul további előnyökkel is jár. A mezőn felnevelt kagylók rendkívül sok szén-dioxidot kötnek meg a légkörből és építenek bele vázukba. Egy nyolc hektár tengeri farm 140 tonna szén-dioxidot von ki a légkörből, ötször annyit, mint a szárazföldi növények. A megkötött üvegházhatású gáz nem kerül vissza a légkörbe, így csökkenthető a globális felmelegedés mértéke.
A tengeri moszatból és hínárból bioüzemanyag is előállítható, ráadásul sokkal jobb hatásfokkal, mint a szárazföldi növények esetében. Az Amerikai Energiahivatal szerint egy magyarországnyi terület elegendő lehet az Egyesült Államok teljes olajszükségletének biztosítására. A moszat bioüzemanyagként történő felhasználását kutatja az amerikai haditengerészet, az Európai Bizottság, és az olyan nagy olajtársaságok is, mint az Exxon Mobil.
A technika további környezeti előnyökkel is rendelkezik, tisztítja a tengervizet és helyreállítja az óceánok sérült ökoszisztémáját. Sőt, még az olyan extrém időjárási helyzetek hatását is tompítja, mint a Sandy hurrikán.