A koppenhágai egyetem új jelentése szerint a fa elégetése hosszú távon lényegesen éghajlatbarátabb, mint a szén, és kissé éghajlat-barátabb, mint a földgáz. A kutatók először számszerűsítették, mit jelent 10 dán kapcsolt energiatermelő erőmű szénből vagy földgázból biomasszává történő átalakítása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása szempontjából.
Az energiatermelés felelős a dán üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy részéért. 2018-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának több mint 20 százaléka a hő- és villamosenergia-termelés eredményeként szabadult fel (48 millió tonna CO2-ból 9,4). A dán távfűtő üzemek fa biomasszává (faforgács és pellet) való átalakulása elősegítette az éghajlatot, és a szénhez és a földgázhoz képest ez a klímabarátabb megoldás. Ezek a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Tanszékének új jelentésének megállapításai. A tanulmány a kutatók első retrospektív vizsgálata arról, hogy mit jelentett a fa biomasszává való átalakulás az üvegházhatásúgáz-kibocsátás során tíz dán kapcsolt energiatermelő erőműben – és ezáltal a szén vagy a földgáz helyettesítése a fa biomassza javára.
A kutatók egyebek mellett kiszámolták az egyes növények úgynevezett szén-dioxid-megtérülési periódusát, vagyis azt, hogy mennyi időbe telik, míg a fa biomasszává történő átalakulása pozitív klímahatást vált ki. „Eredményeink azt mutatják, hogy a szénről a fa biomasszára való áttérés átlagosan hat év után pozitív hatással volt a szén-dioxid-kibocsátásra. Ami a földgázról való áttérést illeti, a legtöbb esetben 9 és 22 év között történt, egy esetben 37 évvel a CO2-kibocsátás csökkentése előtt „- mondja Niclas Scott Bentsen, a Geotudományok és Természeti Erőforrások Kezelési Tanszékének docense, aki a jelentés egyik szerzője.