Talán sokan emlékszünk még a „kedves naplóm” kezdetű bejegyzésekre, vagy esetleg egy-egy kamasz-szerelem ihlette vers is beugorhat még a távoli emlékek ködéből. Az igazság az, hogy írni szinte mindenki szeret valamilyen formában.
Van abban valami felszabadító, amikor a gondolatainkat papírra vetjük és végre szembesülünk egy konkrét gondolattal vagy témával, amely addig csak a fejünkben motoszkált és nem hagyott minket nyugodtan aludni. Az írás még a pszichológusok szerint is hasznos és terapeutikus jellegű. Azonban az egy dolog, hogy valaki szeret írni, az pedig megint más kérdés, hogy az illetőnek van-e tehetsége is az íráshoz? Naplót írni éppenséggel mindenki tud, ott nem számít a megfogalmazás vagy a helyesírás, azonban egy szöveget jól megírni, nos, ez már komolyabb feladat. A szövegírás alapjai tulajdonképpen nagyon egyszerűek. Az első számú szabály, hogy csak olyasmiről írunk, amiről van némi fogalmunk. Igencsak kellemetlen tud lenni, amikor az embernek olyan témában kellene értekeznie, amivel kapcsolatban semmilyen információval sem rendelkezik, az ilyen helyzetek ugyanis nagy eséllyel kudarccal érnek véget.
Nyilván senkinek sem hiányzik, hogy mások előtt megsemmisüljön, amikor fény derül arra, mennyire nem is ért az ahhoz, amiről prédikálni akart. Persze, ha az ember szövegírással foglalkozik, megeshet néha, hogy olyan témában is bizonyítania kell, amelynek kapcsán alapvetően nincs sok mondanivalója. Ilyenkor mindenképpen érdemes jól utána nézni a dolgoknak, elsősorban könyvek segítségével, de természetesen igénybe vehetjük a világhálót is, ahol szintén rengeteg hasznos információt találhatunk szinte bármivel kapcsolatban. Az írás nem köthető korhoz, bármikor el lehet kezdeni életünk bármely szakaszában. Ha Ön is úgy dönt, hogy írásra adja a fejét, akkor vágjon bele bátran, ha viszont ugy érzi, hogy nem a legjobb a fogalmazókészsége és nem is lelkesíti különösebben az írás gondolata, akkor inkább bízza szakértőre a szövegalkotást.