Hogyha valaki végigböngészné a magyar zenetörténelmet, nagy eséllyel találkozna Bartók Béla nevével is. Azonban bővebb információkhoz csak akkor juthatunk, ha egy kicsit tüzetesebben is megvizsgáljuk az illető életmunkásságát. Hogyha ilyen munkálatokba fogunk, sok forrás áll a rendelkezésünkre.
Bartók Béla azok közé a magyar alakok közé tartozik, amelyek világhírűnek mondhatók. Sőt, hogyha egy kicsit jobban is megfigyeljük, akkor külföldön még nagyobb hírnévnek örvend, mint hazánkban. Amit még mindezekkel kapcsolatban meg kell említeni – és egy nagyon fontos dolgokról van szó – az, hogy míg külföldön leginkább zeneszerzői tevékenysége miatt lett híres, hazánkban nagyon fontos a zenegyűjtői tevékenysége is, amely nélkül hiányos lenne a magyar zenei archívum. Nagyon sokat köszönhetünk tehát Bartók zenegyűjtői tevékenységének is, amely együtt jár azzal, hogy sok mindent tett le az asztalra a néprajzkutatás területén is. A másik néz, amelyet mindezek kapcsán érdemes megemlíteni (és aki nagy hatással volt Bartók tevékenységeire is), az Kodály Zoltán, akivel együtt nagy haladásokat értek el a magyar népzene kutatása és gyűjtése terén is.
Hogyha a zeneszerzői tevékenységét vizsgáljuk, akkor mindenképpen abból kell kiindulni, hogy melyek azok a stílusirányzatok, amelyek a legjobban befolyásolták a zeneszerzői tevékenységét. Ez a két irányzat a romantika és a klasszicizmus. Persze e mellett a két irányzat mellett még számos elem felfedezhető, amely nem ezekből eredeztethető, azokban ez az említett kettő a fő befolyásoló elem. Sokat segített a róla való információszerzésben az is, hogy a halála utáni években fia megírta a részletes önéletrajzát. Nagy hatással volt az utána következő zeneszerzőkre és néprajzkutatókra is, úgy Magyarországon, mint külföldön.