Füstöléssel húsoknak, halaknak, valamint sajtoknak adhatunk egyedi ízt, és egyben tartósíthatjuk is azokat. Ez egy olyan folyamat, mely során fát égetünk, és az ebből keletkező füsttel, a felette lévő, már száraz termékek megfüstölődnek.
A füstölést több módon is végezhetjük. Az egyik a hideg módszer, amikor 12-24 fok közt történik a folyamat. Itt a már előre leszárított termék, kevesebb, mint 85%-os páratartalom mellett füstölődik. Ez több napig tarthat, ami során levegőztetni kell. Fontos, hogy a fa ne legyen nedves. A már kész, felfüstölt húsok, nagyon keményre száradnak. Így készülnek a szárazkolbászok, sajtok, szalonnák, és a boltokban kapható füstölt húsok nagy része. A meleg füstölés, 30-50 fok közt történik. Ez rövidebb ideig, 2-24 óráig tart és a készterméket, 2-3 héten belül el kell fogyasztani. Legtöbbet a lecsókolbásznál, a császárszalonnánál, és egyes virsliféléknél alkalmazzák.
A forró füstölés tart a legrövidebb ideig. Ezzel a módszerrel állítják elő a füstölt halakat, pulykacombokat, a húsvéti sonkákat. 50-110 C fok közötti hőmérsékleten készülnek el a finomságok. Ennek során megakadályozzuk a baktériumok szaporodását, miközben egy ízletes és jó kinézetű végterméket kapunk. Itt a füstölendő terméket sózással készítjük elő. Míg a kolbászokba és szalámikba belekeverjük a sót, addig a nagyobb darab húsokat és szalonnákat sóban pácoljuk. Csak rá kell dörzsölni a húsra ízlés szerint a fűszereket, majd az hűvös helyen levet enged. Ezt meg kell szárítani, majd utána mehet a füstölőbe. Létezik még a nedves füstölés, ahol 90%-os páratartalom mellett, pár fokkal melegebben zajlik a folyamat, mint a hideg-füstölésnél. A megfelelő páratartalmat úgy érhetjük el, hogy egy tál vizet teszünk a füstölőbe. Ennek hatására, gyorsabban megérik a termék, utólagos szárítás nélkül is. Mindegy, hogy melyik füstölési módszert választjuk, az biztos, hogy nagyon finom végterméket fogunk kapni.