Az osztrák–magyar északi sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették, az eredeti cél egyrészt az Északkeleti átjáró, másrészt az Északi sark felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel. Ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Megérdemlik, hogy említést tegyünk róluk, hiszen két évig hóban, fagyban, életveszélyben hajóztak, embertelen küzdelemmel szabadultak a jég fogságából.
A szigetcsoportra 1873-ban talált rá egy osztrák-magyar expedíció von Payer és Weyprecht vezetésével, akik az uralkodó iránti tiszteletből I. Ferenc József után nevezték el. Az egyik sziget az expedíciót támogató Zichy Jenőről a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, Ferenc József nem értett egyet a gyarmatosító politikával. Később Norvégia és a Szovjetunió is magának követelte azt.
Utóbbi 1926-ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet Georgij Szedov jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány 1932-ben annektálta a területet és katonai bázisokat létesített. A terület 1991-től Oroszországhoz tartozik. Katonai és tudományos kutatási célokból néhány szigeten megtelepültek. Az idelátogatás külön engedélyhez kötött.