A Francis Crick Intézet, az UCL Rákkutató Intézet és a Cancer Research UK Tüdőrák Kiválósági Központ kutatói azonosították a daganatok genetikai változásait, amelyek felhasználhatók az előrejelzésre, hogy az immunterápiás gyógyszerek hatékonyak-e az egyes betegeknél.
Az immunterápiák hatalmas haladást eredményeztek a rák bizonyos típusainak kezelésében, de csak a betegek egy része reagál, ezért az orvosok és a kutatók számára kihívást jelent, hogy megértsék, miért működnek egyes embereknél, másoknál nem, és megjósolják, hogy ki reagál jól a kezelésre. A Cellben nemrégiben megjelent cikkében a tudósok genetikai és génexpressziós változásokat kerestek a daganatokban több mint 1000 betegnél, akiket kontrollpont gátlókkal kezeltek, egy olyan immunterápiával, amely megakadályozza, hogy a rákos sejtek kikapcsolják a szervezet immunválaszát. Megállapították, hogy a páciens minden rákos sejtjében jelen lévő genetikai mutációk teljes száma volt a legjobb előrejelző a tumor immunterápiára adott válaszára. Minél több mutáció van jelen minden tumorsejtben, annál valószínűbb, hogy működni fognak. Ezenkívül a CXCL9 gén expresszióját találták a hatékony tumorellenes immunválasz kritikus mozgatórugójaként.
A kutatók megvizsgálták azokat az eseteket is, amikor az ellenőrző pont gátlói nem voltak hatékonyak. Például a CCND1 nevű gén több példányának birtoklása összefüggésbe hozható a daganatokkal, amelyek ellenállnak a kontrollpont gátlóinak. További kutatásokra van szükség, de a tudósok azt javasolják, hogy a daganataikban ilyen mutációval rendelkező betegek jobban profitálhatnak az alternatív gyógyszeres kezelési lehetőségekből. Kevin Litchfield, társszerző, a Crick vendégkutatója és az UCL Tumor Immunogenomics and Immunosurveillance laboratóriumának vezetője azt mondja: „Ez a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány, amely hét ráktípus genetikai és génexpressziós adatait elemzi, és több mint ezer embert vizsgáltunk.”