Az égetett agyagcserepek története bizony hosszú évtizedekre nyúlik vissza, viszont az iparilag előállított, sajtolt kerámiacserepek nem régebbiek a betoncserepeknél, melyekre sokan úgy tekintenek mint mesterséges, a természettől távol álló termékre, pedig az alapanyaga mészkő, homok, víz, illetve vas-oxid bázisú színezőanyag.
Mind a két technológia jelentős fejlődésen ment keresztül az évek során. A kerámiacserepek esetében például jelentősen nőtt az égetési hőmérséklet, valamint az agyagelőkészítés technikája is sokat fejlődött, mely által sikerült a kerámiacserepek vízfelvételét 10 százalék alá csökkenteni, ami még mindig lényegesen magasabb, mint a betoncserepeké.
A betoncserép-előállítás energiaszükséglete mindössze 30 százaléka a kerámiacserepének, melynek legfőbb oka, hogy a kerámiacserepek teljes egészét égetik, míg a betoncserepeknél egyetlen égetett faktor van, mégpedig a cement, de ez a végterméknek csupán 25 százaléka. A betontechnológia főként az utóbbi pár évtizedben fejlődött ugrásszerűen, amikor megjelentek a szennyeződést taszító bevonatok is.
A betoncserepek esetében a testszínezés vas-oxid bázisú porfestékkel könnyedén megoldható szinte bármilyen színben. Itt inkább a felületi színezés, illetve a sima felület elérése az amit a kihívást jelenti. A betoncserépgyártásban tapasztalt fejlesztések, a modern technológia az, amely ötvözi a nagy szilárdságot a lehető legszebb felülettel.
Ebben az évben jelent meg Magyarországon az a betoncserép-bevonat, amely katalizálja a levegő szennyezőanyagait. Ezen eljárás működési elve, hogy a bevonat titán-dioxidot tartalmaz, mely lebontja az autók által kibocsátott vagy az épületek fűtése következtében a levegőbe került szennyező anyagokat, tehát megóvja a szennyeződéstől a cserepet, melyet így már nyugodtan lehet használni.