Az átlagember Franklint a villamosság kutatójaként és a villámhárító feltalálójaként ismeri, de fogalma sincs róla, hogy ezen kívül milyen sokrétű tevékenység fűződik a nevéhez: filozófiai társaság megalapítása, kölcsönkönyvtár létesítése, nyomdászati tevékenység, politikusi pálya, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásának kezdeményezése, oktatás, kutatás, elméleti és irodalmi jellegű írás, újságírás, stb.
Benjamin Franklin igazi XIII. századi polihisztor volt. De talán nem is a fent említett munkái okán lehet nagyon érdekes egy mai értelmiségi számára ő. Érdekfeszítőnek tűnik az a személyiségkép, amely önéletrajzi munkájából bontakozik ki. Egy olyan személyiség képe ez, aki igazi karteziánusként hisz abban, hogy az ember jelleme maradéktalanul megismerhető, akár saját maga által is, hogy alapvető jellemvonásai feltérképezhetők, és mivel biztos morális értékrenddel rendelkezik, világosan el tudja különíteni jó és rossz tulajdonságait. Innen már csak egy lépés, Franklin szerint az, hogy a rossz tulajdonságok kiirtásával, a jók erősítésével olyanná váljon, amilyenné szeretne.
A fent vázolt gondolatokat nemcsak megfogalmazza Benjamin Franklin, hanem megvalósításuk gyakorlati lépéseit is leírja. Tudatos munkával határozza meg azokat a lépéseket, amelyeket önmaga jobbá tételéhez fontosnak tart, és minden nap táblázatban rögzíti, hogy a kitűzött célok elérésében hol tart. Igazi felvilágosodott tudóshoz illő magatartás ez, amely ennyi idő elteltével is képes közelebb hozni Franklin személyiségét a mai olvasóhoz.