A névjegykártya üzleti szerepét nem lehet elvitatni. A digitális világban is megőrizte a jelentőségét; ez is mutatja, hogy a közösségi média és az internet világában is szükség van a hagyományos papír alapú megoldásokra.
A névjegykártya ereje a személyességben rejlik. A névjegy maga egy üzenet, amit a partnereink felé közvetítünk. Legyen szó személyes vagy üzleti jellegű névjegykártyáról, mindenképpen az arcunkat és a személyünket társítjuk vele. A partnerünk eszébe fog jutni, kitől kapta.
A névjegykártya hatékony, ha hosszú távú együttműködést szeretnénk elérni, ha azt szeretnénk, hogy a személyünket egy élményhez vagy találkozáshoz társíthassák vagy ha csak egyszerűen a kapcsolat későbbi felvételét szeretnénk megkönnyíteni.
A névjegykártya technikai tulajdonságokkal is rendelkezik. Amikor saját névjegy készítését tervezzük, elsőként a méret kérdésével kell zöld ágra vergődnünk. A szabványosnak mondható méret 9×5 centiméteres, de ettől természetesen eltérhetünk. Arra azonban vigyázzunk, a névjegykártyánk ne legyen sem túl kicsi, sem túl nagy! A túlméretezett kártyák nem fognak elférni egy átlagos pénztárcában, ráadásul gyűrődni fog a sarkuk és megtörnek, a túl kicsi kártyák pedig elvesznek a pénztárca sarkaiban és nehezen kezelhetők.
A méret mellett a színválaszték is alapvető szabálynak nevezhető; a grafikusok rendszerint óvva intenek a túlzóan színes névjegykártyáktól. Lehetőleg kerüljük a sokszínű megoldásokat, válasszunk két- vagy háromszínű grafikát. Érvényes ez arra az esetre is, ha a logó kifejezetten sokszínű elemeket tartalmaz.
Érdekes kérdést vet fel, ha egy névjegykártyát több nyelven kell elfogadhatóvá tenni. Kétnyelvű kártyák esetében jó megoldás lehet, ha mindkét oldalára nyomtatunk; például az egyikre magyarul, a másikra angolul. Ám ha csak egy-két szót kell angolosítanunk, az esetben megfelelő és ajánlott az egyoldalas megoldás alkalmazása, ahol az adott szót két nyelven is kiírjuk. A név, telefonszám, domain- és e-mail cím minden nyelven azonos.