Bizonyos esetekben a tüdőben lévő immunsejtek hozzájárulhatnak a vírusroham súlyosbodásához. Egy új tanulmányban a svéd Karolinska Institutet kutatói leírják, hogyan fejlődnek a tüdőben különféle immunsejtek, az úgynevezett makrofágok, és melyik állhat a súlyos tüdőbetegségek hátterében. A nemrégiben megjelent tanulmány más betegségek mellett hozzájárulhat a COVID-19 jövőbeli kezeléséhez.
A tüdő szerkezete vírusoknak és baktériumoknak teszi ki őket nap mint nap. A makrofágok immunsejtek, amelyek többek között megvédik a tüdőt az ilyen támadásoktól. De bizonyos körülmények között a tüdő makrofágjai hozzájárulhatnak olyan súlyos tüdőbetegségekhez is, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a COVID-19. A humán tüdő makrofágok fejlődésével kapcsolatos kutatások mind a mai napig korlátozottak. A makrofágok különböző eredetűek lehetnek, és többek között fehérvérsejtekből, monocitákból fejlődhetnek ki, amelyek különböző genetikailag meghatározott fő típusokra oszlanak. Emberben ezek közül kettő található meg: a „klasszikus” CD14 + monocita és „nem klasszikus” CD16 + monocita.
A Karolinska Institutet egyik új tanulmányában a kutatók egy modell segítségével tanulmányozták a tüdő makrofágjainak fejlődését közvetlenül egy élő tüdőben. Ezt ötvözték egy módszerrel az egyes sejtekben a génaktivitás, az RNS szekvenálás tanulmányozására, és ezáltal felfedezték, hogy a vér monociták miként válnak emberi tüdő makrofágokká. „Vizsgálatunk során megmutattuk, hogy a klasszikus monociták a légutakba és a tüdőszövetbe vándorolnak, és olyan makrofágokká alakulnak át, amelyek védik a tüdő egészségét és működését. Meghatároztunk egy speciális monocitát, a HLA-DRhi-t is, amely köztes immunrendszer sejt a vér monocita és a légúti makrofág között. Ezek a HLA-DRhi monociták elhagyhatják a vérkeringést és elvándorolhatnak a tüdőszövetbe „.