Néhány tudnivaló a Hagia Szofia-ról

Nagyon sok olyan épült van a világon, amik egyben egy adott város vagy ország szimbólumai is egyben. Ilyen például a Hagia Szophia is, ami Isztambul és egyben Törökország egyik szimbóluma és rengeteg atrocitás érte az évszázadok során. Ennek ellenére ma is áll és rengetegen látogatják minden évben.

A Hagia Szophia egy bizánci építésű hajdani ortodox bazilika, ami ma múzeumként látogatható. Sokszor nevezik bizánc ékkövének, ugyanis az épület mesteri architektúrája nagy hatással volt a keresztény és az iszlám építészetre. Körülbelül 1400 éven keresztül a Hagia Szophia épülete uralta Konstantinápoly szellemi és lelki életét. A név görögül “szent bölcsességet” jelent. A bazilika helyén már az ókorban is templom állt, amit I. Justinianus építtetett, melynek történelme során földrengést, képrombolást, majd keresztes fosztogatást is átélt. A XII. század elején római katolikus templommá alakították át, amikor a negyedik keresztes hadjárat seregei elfoglalták a várost. Az épület a huszadik század eleje óta áll a vallási és politikai csatározások központjában.

Az impozáns méretű templom kupoláját tartó négy pillért homokkő-tömbökből alakították ki, a tömböket pedig ónnal forrasztották össze. A templom művészeti értékét nagy mértékben növelik a csodálatos mozaikok. A kívülről egyszerű, letisztult, díszítés nélküli, tömegében óriási és nyomasztó hatású templom belül rendkívül légies hatást kell, a színes üvegablakok elkápráztatják az ide látogatót. A tudatos tervezés megmutatkozik a külső és a belső közti kontrasztban is. A XV. század közepén II.Mehmet vezetése alatt az Oszmán birodalom meghódította a várost és a keresztény templomot mecsetté alakították. Egy híres építész kezdte meg a leromlott épület felújítását és ekkor kapta meg a Hagia Szophia az iszlámra jellemző kötelező épületegyüttes kiépítését. Ilyenek voltak a minaretek, medrészek, népkonyhák stb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*