Miért számít a márkaarchitektúra?

A márkaarchitektúra stratégia a márkákat csoportokba vagy hierarchikus szintekbe rendezi, amelyek összekapcsolódnak a köztük lévő kapcsolat bemutatása érdekében. Segíthet a vállalatnak eldönteni, hogy mely márkákra összpontosítson, mely márkákat hagyja, mely márkákat erősítse fel, stb.

A jól meghatározott márkaarchitektúra-stratégia segíti a szervezetek növekedését, átalakulását, ügyfeleket vonzani is segít és szemléletformálást biztosít. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk a márkaarchitektúra-stratégia különböző típusait és előnyeit. Jól meghatározott márkaarchitektúra-stratégia nélkül a szervezet a márka felhígulását tapasztalhatja. Amikor a márkák elkezdenek olyan független termékeket árulni, amelyek nem felelnek meg a márkaígéretüknek, átfedésben vannak a szervezeten belüli más márkákkal, és egymás ellen dolgoznak. A márkaarchitektúra azt írja le, hogy egy vállalkozás hogyan szervezi, kezeli és értékesíti márkáit. A márkaépítészeti modelleknek több fő típusa van: a monolitikus márkaház, a pluralista márkaház és a hibrid márkaház. Annak meghatározása, hogy melyik megközelítés a megfelelő vállalkozása számára, számos hatással jár: hogyan látják az emberek az Ön vállalkozását, hogyan jelennek meg új termékek vagy szolgáltatások, és hogyan integrálódnak más márkák.

Nézzük meg közelebbről ezt a néhány márkaarchitektúra modellt. MONOLIT MÁRKAHÁZ: Ebben a struktúrában a vállalatnak van egy mestermárkája több almárkával, amelyek általában ugyanazon a néven osztoznak, egy minősítővel, amely elmagyarázza az almárka tevékenységét. Ez a modell kihasználja a vásárlói hűséget. PLURALISTA MÁRKAHÁZ: Ebben a struktúrában a mestermárka háttérbe szorul, és az almárkákra helyezi minden hangsúlyát. A hibrid márkaház a kettő keveréke.

Vélemény, hozzászólás?