A leggyakoribb gyereknevelési probléma amikor hisztizik a gyerek és mi tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk, hogyan kezeljük a problémát. A toporzékolás, a sírás, a földön fekve rúgkapálás mind annak a jele, hogy a gyereket elárasztották az érzelmei, nem tud mit kezdeni velük. ez teljesen természetes, a mi dolgunk, hogy megtanítsuk, hogyan tudja kezelni majd feldolgozni az ilyen helyzeteket.
A gyermeki dac minden életkorban jellemző, de a fejlődéslélektan elkülönít két korszakot, amikor külön jellemző a dacos viselkedés. Ez a két életszakasz a kétéves kor körüli időszak és a serdülőkor. A kisgyermek épp felfedezi a világot, nem tudja rendesen kezelni az érzéseit, azért „hisztizik”. A kamasz pedig gyermeki eszköztárral harcol, hogy felnőttként tekintsenek rá. egy mindent elsöprő hisztiroham több okból is kialakulhat. A dacosság leggyakoribb oka, ha a gyermek nem képes valamit megcsinálni, és ez nagyon zavarja, vagy ha elfárad és emiatt elveszíti az önkontrollt, esetleg, ha nem kap meg valamilyen édességet játékot, amit nagyon szeretne.
Ha a hiszti elhatalmasodott a gyermeken, ne kezdjük el rángatni, belevonódva a tombolásába. Legjobb módszer a higgadt közöny, kis ideig ne vegyünk tudomást róla, majd emeljük fel, ha már nem rugdos túlságosan és próbáljuk meg elterelni a figyelmét: „Látod ott azt a nagy kutyust?” – a gyermek teljesen nyugodt hangon fog visszakérdezni: „Hol?”. ez amiatt van, mert a gyermek szubkortikálisan vezérelt, vagyis az agykéreg alatti, érzelmileg színezett központok vezérlik a magatartását. Gyakori hiba, ha a hiszti alatt arra koncentrálunk, hogy minél gyorsabban véget vessünk a helyzetnek, akár úgy is, hogy engedünk a gyermek akaratának. Ilyenkor a gyermek eszköztárába könnyen beépül a hiszti, mint a figyelem felkeltésének, a célok elérésének eszköze.