Az életfa genetikája

Az afrikai baobabfát (Adansonia digitata) életfának nevezik. A Baobab-fák több mint ezer évig élhetnek, és táplálékot, gyógyászati ​​vegyületeket és alapanyagokat nyújthatnak. A Baobab-fák hihetetlenül jelentősek. Azonban egyre növekszenek a természetvédelmi aggályok és mindeddig a genetikai információ is hiányzott.

Az afrikai baobab-fának 168 kromoszómája van – ezek kritikus ismeretekkel rendelkeznek a további genetikai vizsgálatokhoz, megőrzéshez és mezőgazdasági célú fejlesztéshez. Az eredményeket a Scientific Reports folyóiratban tették közzé. Korábbi tanulmányok szerint a fának 96-166 kromoszómája van. „Egyértelműen meg tudtuk számolni a kromoszómákat” – mondja Nurul Faridi, az USDA Erdészeti Szolgálatának genetikusa, aki a tanulmány vezetője, Hamidou Sakhanokho, az USDA Agrárkutatási Szolgálatának genetikai kutatója. A kutatók fluoreszcens szondákkal látták el az egyes kromoszómák genetikai összetevőit a sejtekben – amelyek ékszerként világítanak.

Az elemzés arra is rávilágított, hogy a fának hatalmas sejtmagszervező régiója (NOR) van. A fő kromoszómatesthez viszonyítva ez a régió nagyobbnak tűnik, mint bármely más növényfajé. A sejtciklus bizonyos szakaszaiban a NOR-okon nukleolok képződnek. A nukleolák elengedhetetlenek a riboszóma összeállításához és a fehérjeszintézishez az eukariótákban, és fontos jellemzők, amelyek megkülönböztetik az eukariótákat a prokariótáktól. „Ezek a genetikai eredmények megalapozottak, és hatékonyabbá és eredményesebbé teszik az afrikai baobabfa genetikai megőrzését” – mondja Dana Nelson, a Déli Kutatóállomás genetikai egységének társszerzője és projektvezetője. „Ez a kutatás annak a tenyésztési programnak is előfutára, hogy az erdőgazdálkodási célokra is javítsák a baobabot.”

Vélemény, hozzászólás?