Azt, hogy lassan közeleg a jó idő, onnan tudhatjuk a legbiztosabban, amikor már a természet jelez. Ugyanis a felmelegedést a természet érzékeli legjobban. Így amikor az elkezd közeledni, akkor az első kis hírnökök előbújnak.
A hóvirág nem csak a tavasz első hírnöke, de ezen kívül még remény szimbóluma, illetve a vidámság jelképe is egyben. Szaknevén Galanthus nivalis, vagy még a tejvirágnak is nevezik. Magyarországon a Kikeleti hóvirág őshonos, ám ezen kívül minden más faját is védetté nyilvánították 2005-ben. Azzal együtt, hogy védetté nyilvánították, törvénybe foglalták azt is, hogy tilos a hóvirág szedése. Akkor ennek nagyon nagy vízhangja volt és sokan nem értették, hogy miért büntetik a szedését. A virág és annak eszmei értéke eléri a 10.000 Ft-ot. A döntés egyébként még időben született meg, ugyanis a virághagymák begyűjtése már ipari mértékben folyt. Így drasztikusan lecsökkent a mennyiségük. A hóvirág Ausztriában is védett növénynek számít, ám ott engedélyezik annak szedését egy bizonyos mértékig.
Mégpedig mindenki annyit szedhet, amennyit a két újával összetud fogni. A hóvirág egyébként az árnyékos, illetve szétvédett helyeket kedveli. A hóvirágot azért is nevezik a tavasz hírnökének, mivel ő már akkor előbújik, amikor még a lehullott, száraz lombtakaró borítja a talajt, a fák kopárok és a rügyek még nem bújtak elő. A hóvirág hagymája kb. másfél-két centiméter nagyságú és kb. öt centim, éter mélyen lapul a talajban. Amennyiben saját kertünkben szeretnénk ültetni ezt a szép kis virágot, akkor a kertészetekben kaphatunk virághagymákat, melyeket ősszel vagy tavasszal kell kiültetni. Ne féljünk az árnyékos helyektől, ugyanis ő ott érzi igazán jól magát. Ha a hóvirág virágait nem szedjük le, akkor gyorsan elszaporodik.