A levegőszennyezés a világ vezető környezeti kockázati tényezője, és évente több mint kilencmillió ember halálát okozza. A Journal of Clinical Investigation-ben közzétett új kutatás azt mutatja, hogy a levegőszennyezés szerepet játszhat a kardiometabolikus betegségek, például a cukorbetegség kialakulásában. Fontos szempont, hogy az expozíció megszüntetésével a hatások visszafordíthatók voltak.
A kutatók úgy találták, hogy a levegőszennyezés „egy kockázati tényező”, amely hozzájárult más halálos problémák, mint például a szívroham és az agyvérzés általános kialakulásához. Hasonlóan ahhoz, hogy az egészségtelen étrend és a testmozgás hiánya betegségekhez vezethet, a levegőszennyezésnek való kitettséget is hozzá lehet adni ehhez a kockázati tényező listához. A levegőszennyezés finom részecskéit, úgynevezett PM2.5-et koncentráltak a kutatók. Ilyen koncentrált részecskék az emberek környezetre gyakorolt hatásából származnak, mint például az autó kipufogógázai, az energiatermelés és más fosszilis tüzelőanyagok.
A kutatócsoport kimutatta, hogy a levegőszennyezésnek való kitettség növelheti azoknak a kockázati tényezőknek a valószínűségét, amelyek szívbetegséghez vezetnek, mint például az inzulinrezisztencia és a 2. típusú cukorbetegség. Az egérmodell vizsgálatban három csoportot figyeltek meg: egy tiszta szűrt levegőt kapó kontrollcsoportot, egy csoportot szennyezett levegőnek kitéve 24 hétig és egy csoportot magas zsírtartalmú táplálékkal tápláltak. Érdekes módon a kutatók úgy találták, hogy a levegőszennyezésnek való kitettség összehasonlítható a magas zsírtartalmú étkezéssel. Mind a levegőszennyezés, mind a zsírtartalmú étrendcsoportok inzulinrezisztenciát és rendellenes anyagcserét mutattak – pont úgy, mint egy prediabetikus állapotban.