A laboratóriumi vizsgálatok során megerősítették, hogy az agy tövéhez közeli idegsejtek populációja – az RFRP neuronok – stresszes helyzetekben aktivizálódnak majd elnyomják a reproduktív rendszert.
„Az utóbbi években az idegtudósok számára elérhetővé vált forradalmi előrelépés az a képesség, hogy ellenőrizzék a kiválasztott idegsejtcsoportok aktivitását – vagy elhallgattassák, vagy fokozzák tevékenységüket, majd figyelemmel kísérjék az eredményeket” – mondja Anderson professzor. „A legmodernebb transzgénikus technikákat alkalmaztuk annak bizonyítására, hogy amikor az RFRP sejtek aktivitása megnő, a reproduktív hormonok elnyomódnak – hasonlóan ahhoz, mint ami a stressz alatt vagy a kortizol stresszhormonnak való kitettség során történik. „Bámulatos, hogy amikor a kortizolt alkalmaztuk a reproduktív hormonok elnyomására, de az RFRP idegsejteket is elnémítottuk, a reproduktív rendszer tovább működött, mintha a kortizol egyáltalán nem lenne ott – bizonyítva, hogy az RFRP neuronok a stressz kritikus részei a szaporodás elnyomása. ”
Anderson professzor körülbelül egy évtizede kezdte kutatni az RFRP neuronok szerepét az emlősök termékenységének szabályozásában. „Érdeklődni kezdtem, vajon ezek az idegsejtek okozhatják-e a termékenység elnyomását krónikus stressz alatt, miután elolvastam, hogy ezek a sejtek stressz alatt aktivizálódnak. Ez az a kérdés, amely makacsul megválaszolatlan maradt az elmúlt évtizedekben. „Bár ismert, hogy a stressz szteroidok – mint a kortizol – valószínűleg az érintett mechanizmus részét képezik, az is ismert, hogy a reprodukciót irányító agysejtek nem képesek reagálni a kortizolra, ezért úgy tűnt, hogy „hibás az áramkör” valahol. „Most megmutattuk, hogy az RFRP neuron valóban a hiányzó kapcsolat a stressz és a meddőség között. Stresszes helyzetekben válnak aktívvá – talán a kortizol növekvő szintjének érzékelésével, majd elnyomják a reproduktív rendszert.”